SZTÁR LETT A MÁSFÉL-KÉT SZOBA

A befektetők az árfelhajtók a lakáspiacon. Ugyan már kevesebben vannak, mint akárcsak egy éve, de az új építkezéseknél a lakások harmadát ők viszik el és nem nagyon érdekli őket a túl nagy alapterületű otthon.

Az első kapavágást nagyon sok üzletkötés előzi meg ezekben a hónapokban. Úgy mondják: a beruházó a „tervasztalról” eladja a lakások harmadát, a többinek a zömét meg az építkezés végéig. Hogy kinek? Orvosnak, ügyvédnek, felkészült apukának, bankbetétből menekülő ezreknek. Olyanoknak, akik aprólékosan kiszámítják, hogy milyen gyorsan térül meg a befektetett pénzük, ha egy bizonyos helyen, még bevezető áron megvesznek egy vagy több lakást. A hozam ugyan csökkenőben van, de egy jó választással 4,5-7 százalékot most is megkereshetnek – ami ugye jóval meghaladja bármiféle állampapír hozamát, a betétekről nem is beszélve.

A nagy lakásokat drágállják

A nagy lakásokat viszonylag kevesen keresik és aránytalanul drágának vélik a befektetők. A keresők zöme diák vagy pályakezdő esetleg most összekerült fiatal, és nem nagyon eleresztett pár, akik önálló élettérre vágynak. A szülői ház vagy lakás szobáját kinőtték, de még nem állapodtak meg, élethelyzetük miatt is inkább a kisebb lakásokat választják.

Mit találnak? Azt, hogy a havi bérleti díj elég nagy szórást mutat: Budapesten a belvárosban 150-200 ezer forint az átlag (50-70 nm2), az egyetemi városokban és megyeszékhelyeken 75-90 ezer közé esik. Az egyetemek és közlekedési csomópontok környéke a tuti hely, ott a jó állapotú lakásokat is gyorsan elkapkodják, az új építésűekért pedig sorba állnak.

Barátkozóbb diákok

Sokan azt gondolják, hogy egy kétszobás lakást nehezebb diákoknak kiadni, mint az egyszobást. Ez az alapigazság talán működött is jó pár éve. Akkor, amikor 40-50 ezer forintért is lehetett akár kis fővárosi lakásocskát bérelni. Csakhogy amikor egy használt, lerobbant kis lakás is havi 80 ezer forint körül kezdődik, bizony a diákok „barátkozóbbak” lesznek, sokkal-sokkal szívesebben költöznek együtt, hogy megosszák egymással az egyre jobban hízó bérleti díjakat.

És ebből a szempontból kifejezetten előnyös, ha valaki kétszobás lakást kínál a piacon. Mi több, akadnak diákoknak szánt új lakások is, amit most befektetőknek kínálnak. Vagy épp olyan szülőknek, akik felküldik a gyereket tanulni Pestre, és azt mondják: a zsebpénzét kiegészítheti úgy, hogy évfolyamtársának kiadja a másik, üres szobáját.

A diákokat megcélzó új társasházakban egyre többször tapasztalni, hogy a kétszobás lakásban mindkét szoba külön nyílik, sőt, saját külön erkély kijárata is van, ami például a dohányzóknak nagy előny. De az összesen 45-50 négyzetméterbe egy közös nappali is belefér, illetve a vécé és a fürdő is külön van – még tovább növelve a diákok komfortját. Az ablakhoz közel íróasztal, az ágy végében nagy gardróbszekrény, illetve a számtalan designelem javítja az életminőséget.

Amikor egy lerobbant, kis lakás havi díja 80 ezer forintnál kezdődik, a diákok is barátkozóbbak lesznek, és szívesebben költöznek együtt, hogy megosszák egymással az egyre jobban hízó bérleti díjakat.

A számok beszélnek

És mos jöjjenek a számok: két diáktól fejenként akár 70-90 ezer forintot is el lehet kérni egy ilyen otthonért, ami remek megtérülési számokat eredményez. A fejlesztők általában 6-8 százalékért vállalják, hogy bérlőt keresnek, sőt, összesen 11-13 százalékért a teljes bérlő-ügyintézést menedzselik a csöpögő csaptól kezdve a közüzemi számlák beszedéséig. Azaz a bérbeadónak csak a szerződést kell aláírnia, soha nem is kell találkoznia a bérlővel, ha nem akar. Sőt, a garanciális problémákat is a beruházó intézi a bérlővel, illetve azt is, ha a bérlő okoz kárt. Kell ennél jobb ajánlat? Aligha. Különösen nem olyankor, amikor az egyre olcsóbb banki hitelek is segítik a lakásbefektetők dolgát.

A jövő útja

Budapesten ugyan visszaesőben van a befektetők aránya (tehát egyre többen saját célra vásárolnak), de az V. kerületben még mindig csaknem 100 százalékos és a VI. kerületben is 70 százalékot meghaladó. Angyalföldön – ahol a legtöbb új építkezés zajlik – a vevők kb. fele-negyven százaléka tartozik közéjük. Felzárkózik viszont e tekintetben az egyre vonzóbbnak számító IX. és VIII. kerület, különösen ezeknek a Nagykörúthoz közeli körzetei.
Mit hoz a közeljövő? A hipermagas árak miatt a belvárosban is visszaesés jöhet, a lakásbérleti díjak már stagnálnak, a befektetők csak jóval kisebb hozamra számíthatnak, mint akárcsak másfél-két éve gondolták. Ezért jön el a belvárossal határos kerületek ideje: feltörekvőnek számít a XIII., a XIV. és a XI. kerület.

Tavaly csaknem 3200 ingatlan került külföldi gazdához.

Rohamozó külföldiek

A kisebb lakások valahogy elkerülik a külföldiek figyelmét. Sokkal inkább buknak a 3-4 szobás belvárosi otthonokra és persze a luxusvillákra, nyaralókra. Tavaly összesen csaknem 3200 ingatlan került külföldi gazdához. Ennek harmadát kínaiak vették meg, akikre 8-10 éve még inkább az volt jellemző, hogy a kicsiket keresték. Most viszont ráharaptak a nagy értékű, felújított fővárosi lakásokra és családi házakra. Nem ritka, hogy rövid idő alatt egész emeletekhez jutnak a szép bérházakban. Közel ötszázat vásároltak oroszok és 231 darabot ukránok. Bármilyen hihetetlen, a külföldiek nem csupán hitelt, hanem bizonyos esetekben állami támogatást is kaphattak-kaphatnak, bár egyelőre az adásvételeknek legfeljebb a tizedénél kellett plusz forrás, körükben inkább a készpénzes vásárlásé a főszerep.

Jelentkezzen be vagy regisztráljon a kedvencekhez mentéshez!
A következők is érdekesek lehetnek