Aki átaludta az elmúlt egy-két évet, az bizony alaposan elcsodálkozik. Az árak az ingatlanpiacon a csillagos egekben vannak, különösen a fővárosban. Legyen szó akár a rosszabb hírű „Kőbánya külsőről”, vagy akár a hagyományosan olcsóbb külső pesti kerületről. No persze a népszerű zuglói, angyalföldi területeken már felfoghatatlan, mi megy: egy normális, szép kis lakást lehetetlen 14-15 millió forint alatt találni, a budai lakóövezetekben pedig 18-20 millió körül van az egyetlen szobás, már élhető, jó adottságú lakások minimumára is. A belvárosban pedig, ha nincs nagyobb hátránya a lakásnak, akkor inkább 23-25 millió körül van a kislakások ára. Ennyiből a külső kerületekben, vagy inkább persze az agglomerációban, igen takaros, 4-5 fős családnak is alkalmas házat vagy sorházi otthont is lehet venni – ha nem is a budai oldalon és ha nem is új építésűt nyilván.
Óvatosabb vásárlók
Érdemes megállni egy percre és elgondolkodni. Az eladók többsége egyre feljebb srófolta az árakat még az elmúlt hónapokban is. Ha nem is nagy ugrásokkal, de kitartóan. Ám a vásárlók „sem ettek meszet” – egyre óvatosabbak. Miért? Például azért, mert az új lakások kínálata is egyre szélesebb. Magas ugyan az áruk, de a CSOK támogatások is sokkal bőkezűbbek és a bankhitelek is kedvezőbbek valamelyest az új otthonokra. Egy régebbi társasháznál pedig nem csak a nagyobb karbantartási költségekkel kell számolni, hanem korszerűtlen voltuk miatt például a fűtési költségek is jóval magasabbak – így az új lakások akár már 5-10 éves távon visszahozhatják az ártöbbletet.
Drága az új, de nem olcsó a használt sem, mert az eladók sokszor egyszerűen elszakadnak a realitásoktól, és mert a lakásukat kínálók bő 90 százaléka maga is újabb otthont venne a befolyó vételárból. Azaz egyre jobban szembesül azzal, hogy „nem fog kijönni a matek”, így – ha csak nem nagyon sürgős az értékesítés – nem enged túl sokat az árból.
Kérdés, mi történik majd akkor, ha jövő tavasszal a tömeges új lakás-átadások beindulnak és a kínálattal nem lesz gond. Ez elvben leviheti az árakat. Ugyanakkor viszont olyan magasak az új lakás-árak, hogy (első körben) legfeljebb a négyzetméterenként egymillióhoz közelítő prémium használt lakások eladói érezhetik meg a versenyt. Nem pedig a fővárosi többség által keresett 20 millió alatti kislakások vagy 30-35 millió alatti nagyobb, családi lakások. Itt árcsökkenés nyáron sem valószínű, sőt…
Nyaral a fél ország
A vevők számára a nyár a vadászat legjobb ideje, hiszen akinek sürgős az eladás, az július-augusztusban mindenképpen kevesebb komoly érdeklődőbe botlik, mivel a fél ország nyaral. Ezen a magas árszinten pedig különösen ez a helyzet, mert ma jóval kevesebb a készpénzzel vagy hitelígérvénnyel szaladgáló vevő, mint másfél-két éve a nagy boom idején. Magyarán, valamivel nagyobb tere van ilyenkor az alkunak, mint március-május vagy éppen szeptember-november táján, amikor tetőzik a lakáskeresések száma.
Két speciális szegmensben persze erős a nyár: a felsőoktatási tanulók ekkor keresnek tömegesen új albérletet, illetve az új lakások iránti kereslet sem csökken érdemben. Miért? Mert már ilyenkor ki is nőnek a földből a tavasszal indult építkezések falai, növelve az emberekben a bizalmat az iránt, hogy meg is épül a lakás, érdemes lekötni azt.
Viszont, aki használt lakást vásárolna, az némiképp profitálhat abból, hogy vagy nyaralni van a potenciális vevők többsége, vagy gyerekekre vigyáz, vagy éppen kollégáját helyettesíti, így kevesebb ideje, energiája marad lakásra-házra vadászni. Mint említettük, előnyös üzletet csak akkor tudunk a mai, elszállt árazású piacon kötni, ha valakinek tényleg igen sürgős az eladás, például külföldre-vidékre költözés, válás, öröklés, hitelprobléma, vagy hasonló miatt. A lényeg tehát itt is a kitartás és a türelem.
Jelentkezzen be vagy regisztráljon a kedvencekhez mentéshez!Ahol nem csökkennek az árak
A szakértők többsége szerint most konszolidációs időszak következik: ha csökkenni nem is fog az ingatlanok ára, az árak emelkedése – különösen az új kínálat igen drasztikus növekedése miatt – korlátos. Azaz annak eléggé kicsi a valószínűsége, hogy újra 20-30 százalékos árugrás következik be. Persze ahol „helyi hiánygazdaság” alakult ki lakásfronton, ott még feljebb srófolja az árat az a néhány eladó, aki a piacra lép és nem sürgős számukra az eladás.
A fővárosban ilyenek az V., a VI. és a VII. kerületek legjobb részei, az Andrássy út és vonzáskörzete, a bulinegyed, a XIII. és XIV. kerületek felkapott részei, a feljövő VIII. és a népszerű IX. kerület új beépítésű belsőbb részei, Budán a XI. kerület megújuló területei. És persze a budai hegyvidéki luxuskörnyékek.
A Balatonnál Siófok, Balatonfüred-Tihany, Hévíz, Keszthely és környékük. Ezen kívül a nyugat-magyarországi sztárvárosok: Győr és Sopron, ahová a határ menti munkavállalás miatt jóval több az odaköltöző, mint az onnan elköltöző. Az átlagnál jobban emelkedhetnek az árak Debrecenben, Kecskeméten és más olyan nagyvárosokban (illetve ezek környékén) is, ahol a munkalehetőségek száma – egy vagy több gyár és más nagyvállalat révén – látványosan növekszik.
