Ahogy változnak az építkezési szabályok, úgy változnak az építkezési szokások is: egy-két évtizede még sokan családi-baráti segítséggel építkeztek, a mostani szigorodó építőipari szabályozás és az egyre bonyolódó építési technológiák miatt ez egyre inkább nem célravezető. Napjainkban, ha egy család otthona hőszigetelésére szánja el magát, az esetek nagy részében a rezsiköltség csökkentés a fő cél. Egy jól megválasztott, szakszerű polisztirol hőszigeteléssel már az első fűtési szezonban költség takarítható meg.
Arról viszont kevesen tudnak, hogy 2020-tól az épületek energiafelhasználásának szabályozása jelentősen szigorodik. Bár ez a dátum igencsak messzinek tűnhet, de aki most kezdi új otthona tervezgetését, esetleg még csak építészt keres, annak a beköltözés előtt többletköltséget okozhat, ha nem ismeri meg már most a jövőben szigorodó előírásokat.
Duplázódó hőszigetelési hatékonyság, de nem dupla költség
Egy családi ház hőszigetelésének több rövid- és hosszú távú előnyét sorolhatjuk fel, de kiemelhető, hogy a közérzetünk sokkal jobb lesz, hiszen a meleg falak között a 21 °C-ot kellemesebbnek érezzük illetve, hogy a fűtésszámla csökkenése már az első hónaptól kézzelfogható. Az aktuális szabályozás költséghatékony modellje a hőszigetelés vastagságára minimálisan 13 cm-t ír elő, ami a grafitos hőszigetelés beépítése esetén sem lehet 10 cm-nél kevesebb. A közelgő „közel nulla energiaigényű” szabályozás miatt a szükséges hőszigetelési vastagság várhatóan növekedni fog, átlagosan a 20 cm körüli értékre, amit már a tervezés során fontos figyelembe venni.
De ha végiggondoljuk, akkor rájövünk, hogy a szabályozásnak köszönhetően a majdnem megduplázódó vastagságok nem jelentik a költségek jelentős emelkedését. A polisztirol szigetelő táblák ára a költségvetésben csak egy tétel, ellenben éppen az, amely vastagságának duplázódása a hőszigetelés hatékonyságának a duplázódását hozza magával, míg a költségek átlagosan 15-20 %-kal növekednek.
2020 nincs is olyan messze, ha ma kezd építkezni!
Az évtizedek óta ismert környezetvédelmi és energiagazdálkodási problémák miatt az Európai Unió az összes energiafogyasztás 11 százalékos csökkentését tűzte ki célul. Ezen irányvonalak egyik legfontosabb eleme az, amely szerint 2020. december 31-től valamennyi új épületnek közel nulla energiaigényűnek kell lennie. A magánépítkezéseknél ez a dátum 2020, közintézményeknek már 2018. december 31. után teljesíteniük kell ezeket a követelményeket. Gondolhatja, hogy ez a 3-4 év még egy építkezésnél is hosszú idő, de egy családi ház esetében, amely most még csak tervezőasztalon illetve számítógépen létezik, ez már a megálmodott beköltözési dátum is lehet.
Mi a legjelentősebb változás?
Napjainkban csak az az épület kap építési engedélyt, melynek energetikai megfelelőségét még az engedélyezési folyamat során ellenőrizték. 2020 után a szigorodó „közel nulla” modell úgy változik, hogy az új szabályozás szerint a használatba vételi engedély megadásánál már az új szabálynak kell megfelelnie a felépített háznak.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Azt, hogy az épület tulajdonosa, aki az engedélyezéskor érvényes szabályoknak megfelelő műszaki paraméterekkel terveztette meg a házát, meglepetten állhat a hatóságok előtt, mert ha a kész családi ház nem felel meg az új szabályoknak, akkor nem kaphat használatba vételi engedélyt 2020 után. Ez jelentős többletköltséget és bosszúságot generálhat, ha például a polisztirol hőszigetelés vastagságát utólag szeretnék a szabályozásnak megfelelővé alakítani.
A felújítás és építkezés jelenős költség egy család életében, ezért nemcsak a polisztirol hőszigetelés megtervezésénél fontos az előrelátás, hanem a további energetikai kérdéseknél is. Mindehhez és a modern polisztirol hőszigetelés hatékony tervezéséhez nyújt segítséget a Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesületének tájékoztató oldala: www.hoszigeteljaholnapert.hu
Jelentkezzen be vagy regisztráljon a kedvencekhez mentéshez!